HTML

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Utolsó kommentek

  • Lissel: szia! nagyon jó történet!!! :D ti ketten vagytok a kedvenc íróim :D (Assa & Mellons) (2012.07.29. 12:06) Assa ajándéka - második rész
  • mabym: Végre rájöttem hogy kell kommentet írni :D Bocsi hogy idáig tartott :) Nagyon nagyon örülök hogy e... (2010.04.25. 00:04) Nusika93 ajándéka
  • mabym: Nahát :) Végül is igaz. És úgy látom nem csak nekem tetszik ennyire! :D Nagyon ügyes vagy és még ... (2010.04.25. 00:01) mabym ajándéka
  • Tiszy: Jaj én meg tökre várom. :D:D Direkt fogalmaztam meg úgy ezt az ötletet, hogy őket is lehessen írni... (2010.02.27. 14:41) Tiszy ajándéka - 2. rész
  • Robin Mors: Nekem megvannak még, amiket kértél. :D Szerintem még majd hétvégén kijavítom ezt (valószínűleg csa... (2010.02.27. 12:21) Tiszy ajándéka - 2. rész
  • Utolsó 20

Címkék

2009.01.27. 20:00 Merengő Adminok

Micike ajándéka 3. fejezet

Harmadik fejezet

 

A próbák egész jól mentek és a hír is futótűzként terjedt, hogy a két főszereplő, nevezetesen Ron és Hermione egy pár. Harry és Ginny magának könyvelte el ezt a sikert, a pontos okát senki sem tudta, de ők azt mondják: mindent megtettek, hogy összehozzák őket. Egyesek szerint – nevezzük őt Lavender Brownnak – Hermione megigézte Ront és magába bolondította.

- Ez részben igaz – jelentette ki Ron. – Hermione a legcsodálatosabb lány, akivel valaha találkoztam.

Malfoy még olyan gonosz megjegyzést is megengedett magának, hogy bárcsak igazi méreg lenne Júlia poharában. Szerencsére ezt McGalagony professzor meghallotta és levont ötven pontot a Mardekártól, aztán felmosatta vele az első emeleti folyosót.

 

- A Karácsonyi meccset a Mardekárral játszuk – közölte Harry az egyik edzésükön.

- Már megint? – kérdezte Katie.

- Miért mindig velük? Idén ez más a harmadik meccsünk lesz velük, a Hóllóháttal és a Hugrabuggal még csak egyet játszottunk! – Delmeza teljesen kiakadt.

- Nem tudom, de ezt mondta Madame Hooch, szóval ő tudja... de lealázzuk őket!

- Pontosan, töröljétek le Malfoy képéről azt az undorító vigyort! – Hermione hatalmas lendülettel érkezett a sátorba, újabban ő is aktívan érdeklődött a kviddics iránt – lett Ronnal egy újabb közös témájuk. És a lánynak be kellett látnia, a kviddics igazán jó dolog.

- Szia – Ron rámosolygott barátnőjére és adott neki egy csókot. Ami kicsit tovább tartott.

- Na, Ron, köpd ki Hermionét, beszélni akarunk vele – szólt Ginny szemrehányóan.

Ron vigyorogva „kiköpte” Hermionét, bár nem szívesen, az ölében tartotta.

- Hallottam Malfoyt és azt a gombaagyú csapatkapitányát beszélgetni, hogy hú de lealáznak titeket...Van valami úgy Dalocsiba vagy milyen taktikájuk... Teljesen elszálltak tőle.

- Nem Dalomnicsa tervre gondolsz? – kérdezte Harry.

- De, lehet, mindent én sem tudok megjegyezni – felelte a lány.

- A Dalomnicsa már lejárt lemez – mondta Delmeza. – tavaly mi is használtuk, de könnyű kivédeni, legalábbis nekünk.

- De mi az a Dalo-izé?  - kérdezte Hermione újra abbahagyva a csókolózást Ronnal.

- Emlékszel, amikor tavaly Ront rendszeresen bombáztuk a gurgókkal? Nos az benne a lényeg, hogy a terelők kijátszák az őrzőket úgy, hogy feléjük tekerik a labdát, de persze nem találják el, mert ha igen, akkor Madame Hooch sípol és büntető... A Mardekár nem merné ezt megkockáztatni és különben is, Ron ezt ki tudja védeni, vagyis nem zavarná meg a sok repkedő guri, ha meg eltalálnák, akkor meg mi kapnánk jó pontot...

- Köszi Harry ezt a biztatást, de ha eltalálnak...

- Akkor eltalálnak – sóhajtotta Ginny drámaian.

- Igen, de ha eltalálnak, valószínűleg fájni fog.

- Megeshet – Ginny Lunásan nézett bátyjára.

- De akkor még a gyengélkedőbe is kerülhetek és nem játszhatom Rómeót!

- Hát nem – Ginny még mindig nem mutatott érdeklődést bátyja egészségügyi állapota miatt.

- De akkor más játsza a szerepet! Nem hagyom, hogy Hermionét mások ölelgessék!

Ginny végül elnevette magát.

Hermione is és megdorgálóan nézett a még mindig sápadó barátjára.

- Senkinek nem fogom hagyni, hogy ölelgessen, rendben? De majd rád gondolok a csókjeleneteknél...

- Most direkt szivattok? – Ron barátnőjére és húgára nézett felváltva.

Azok ketten meg csak mosolyogtak.

 

Végtére a meccsnapja is elérkezett. A reggelinél mindenki sok sikert kívánt a játékosoknak.

- Nem lesz semmi baj, győzni fogunk – mondta Parvati lelkesítőleg.

- Köszi Parvati, de nem tudsz meggyőzni, Malfoy ma nagypofával...

- Ne törődj Malfoy pofájával Harry, pofája van, de az a lónak is van, mégsem tud kviddicsezni – veregette hátba Dean.

- Egyél valamit – Ginny is biztatta a leamortizálódott Harryt.

- Nem vagyok éhes, Ronnak mond, ő szokott rengeteget enni.

- Ron most éppen mással van elfoglalva – bökött Ginny a párosra, akik újabban rengeteget voltak egymás szájában.

- Ez biztos finomabb falat – röhögött fel Seamus.

Pedig az asztalon rengetegsok finom reggeli étek volt, rántotta, bundás kenyér, kekszek, műzli, finom kávé, zsömle... A házimanók ma is kitettek magukért, de Harrynek egyáltalán nem volt étvágya, elég rossz előérzete volt.

A néző diákok már besereglettek a lelátókra.

- Na hát akkor sok sikert – mondta Harry a csapatnak.

 

A meccs első része a szokásosan folyt, nem volt jele semmilyen új taktikának. A második felvonásban már beindult a Mardekár támadás, de lepkepuki volt a Griffendéléhez képest. Amint megszeretnék a labdát, máris 30 ponttal vezetett a Griffendél.

Ron is bemutatott pár bravúros védést, egyet sem engedett be. Védései közben Rómeó szövegéből idézett és puszikat dobált Hermionénak, és pár mozdulattal látszotta Rómeó szerepét is, a közönség remekül szórakozott.

Végül következett a harmadik felvonás. Úgy tűnt a Mardekár kezdi bevetni a Dalomnicsa trükköt.

- Ron vigyázz, mert az a két idióta képes és eltalál! – figyelmeztette Harry.

De már későn. A gurgó szép szabályosan eltalálta Ront, aki átesett a bal szélső karikán és elkezdett zuhanni. Hermione felsikoltott.

Ron csak ennyire emlékezett.

 

- Szerinted túléli?

- Sajnos. Nincs akkora szerencsém, hogy enyém legyen a szobája.

- Ne mondj ilyeneket Gin.

Ron magában elmosolyodott.

- A szobámról ne is álmodj.

Hermione egyből átölelte Ront, aki most hogy már látott, érzékelte, hogy a gyengélkedőn van.

- Mondtam, hogy túléli.

Ginny és Harry Ron ágya mellett ültek.

- Mi történt? – kérdezte Ron, ahogy levegőhöz jutott Hermione rengeteg hajától.

- Az egyik izomfej eltalált, mire Harry gyorsan megfogta a cikeszt, téged meg Dumbledore mentett meg – Ginny ma közlékeny kedvében volt.

- Jól vagy? – kérdezte Hermione.

- Igen, de ha szándékosan ütött le az a... akkor nem kapott büntetést?

- De, Lavenderrel együtt – ezt is Ginny közölte bátyjával.

- Hogy jön ehhez Lavender? – kérdezte Ron.

- Emlékszel, hogy reggel eljöttünk mellette, épp egy sráccal smárolt, történetesen azzal, aki levert téged a seprűdről – Ginny tényleg nagyon mesélős kedvében volt.

- És megfűzte, hogy lőjje a gurgót a közönség felé, hogy eltalálja Hermionét – folytatta Harry.

- De az a hülye téged talált el, mert Malfoy azzal fűzte, hogy Harryt találja el, Lavender meg azzal, hogy engem – Hermione átölelte Ront.

- Ez hülye – röhögött Ron. – és mi lesz a Rómeó és Júliával?

- Tudsz játszani? – kérdezte Hermione.

- Muszáj leszek, mert amit mondtam, megmondtam, téged senki nem ölelgethet rajtam kívül, jobb ha beletörődsz.

- Beletörődtem és tetszik az ötlet – mosolygott rá a lány.

- Na jó, én és Ginny most felszívódunk – közölte Harry.

- Holnap számíts a rajongóidra – mondta Ginny.

Azzal ő és Harry elhagyták a gyengélkedőt.

Ron és Hermione percekig csöndben hallgattak a szobában.

Egyikük sem tudta, mit mondjon, mert ilyenkor elég nehéz szavakat találni.

- Eléggé nagyot sikítottál – mondta végül Ron.

- Te meg elég nagyot zuhantál, biztos kiszellőzött a fejed –azt hittem, de még mindig oltári nagy baromságokat tudsz mondani fontos helyzetekben.

- Fontos helyzet? – Ron kérdőn nézett a lányra.

- Hát igen. Tudod, Lavender kis akciója eléggé megijesztett, az a lány nem normális. És én nem szeretném, hogy miattam lesérülj.

- Szakítani akarsz?

- NEM! Hogy juthat ilyen az eszedbe?

Ron teljesen ledöbbenve nézett a lányra, ki szintén ledöbbentet nézett rá. Hermione végül megölelte Ront és hozzábújt.

- Csak azt akartam mondani, hogy rám bármikor, bármiben számíthatsz, mert én nagyon szeretlek.

- Ezzel azt akarod mondani, hogy...?

- Ha meghívsz az Odúba Karácsonykor – kacsintott rá a lány. – ja, amúgy buli van a klubhelyiségben, ha úgy érzed, gyere.

Azzal Hermione kiment az ajtón.

 

A klubhelyiségben tombolt a buli. Vagyis a griffendélesek tomboltak a buliban. Dean, Seamus az asztalon táncoltak Parvatival, Harry és Ginny a sarokban mélyültek el egymásban, Neville ivott valami beazonosíthatatlan folyadékot, ami valószínűleg alkohol tartalmú volt.

- Eljöttél? – jelent meg Hermione Ron előtt.

- Nem hagyhattam ki, nemes lelkűen önfeláldoztam magam a nyerésért.

- Imádom az egódat – mosolygott rá Hermione.

- Én meg téged, te drága, akinek haján holdfénye csillan, fényesebb, mint a legfényesebb csillag...

- Nagyon művészi lettél.

- Tudom. De hogy értetted azt, hogy HA meghívunk az Odúba? Meg vagy hívva, belépőt se kell kérned.

- Hát rendben Rómeóm, de muszáj lesz felmásznod az erkélyre és szerenádot adnod nekem – Hermione átölelte Ront.

- Neked bármit, Júlia. Színház az egész világ, és ha már ez a Roxfort is az, bár inkább cirkusz ami itt van, az Odú is lehetne az...

- És ott gyakorolhatnánk a részeket...

- Anya nagy örömére – vigyorgott Ron és megcsókolta Hermionét.

 

 

 

 

Előző fejezet

4 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://kivansagust.blog.hu/api/trackback/id/tr70906621

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

LordDracul · http://lorddracul.gportal.hu 2009.01.27. 23:07:44

"- Tudod Hermione, ezt régóta tudtam.

- Mióta? – Hermione nagyon furcsán nézett Ronra.

- Körülbelül három perce, már ismerlek, a könyvet fordítva fogod, tuti nem olvastál.

- Oh, hát ha tudni akarod, éppen fejjel lefelé tanulok olvasni..." -> ez a pábeszéd vitte a pálmát XD

de a "köpd ki Hermit" se volt gyenge, Malfoyról a lóról és a kviddicsről folytatott eszmefuttatásnál pedig lehidaltam XD

Aranyos történet, grat XD

Micike 2009.01.28. 20:50:06

Köszönöm, hogy írtál nekem, nagyon aranyos történet volt, és pont olyan romantikus, ahogy szeretem. Imádom a Rómeó és Júliát, úgyhogy telitalálat volt! :D A fenti idézetek nekem is nagyon tetszettek, ügyesen csempésztél egy kis humort a történetbe. :) A karakterek is tetszettek. Egyszóval nagyon jó volt. Az egyetlen icipici megjegyzésem az lenne, hogy kicsit befejezetlen, szívesen "megnéztem" volna az előadást is, de megértem, végülis nem másolhattad volna be az egész Shakespeare-művet... :) Imádtam az idézeteket is... Am van olyan szó, hogy lepkepuki? XD
Szóval köszönöm az ajándékot nagyon tetszett, gratu!

Rejtélyes alkotó 2009.01.30. 12:22:25

@Micike : Most jön el az a pillanat, hogy magyarázatot keresek... Ünnepélyesen szeretnélek felkérni, hogy társíróként segíts megírni a végét. A helyzet, hogy rengeteg ötletem volt, hogy mi legyen a vége (5 fejezetes sztorit akartam írni) de közbejött egy iskolai csereprogram szóval nem tudtam eleget foglalkozni vele. Nagyon sajnálom!

Micike 2009.02.05. 21:16:44

Hűűű, most megleptél... :) Mindenesetre remélem nem vetted szemrehányásnak a megjegyzésem.. Nem kell magyarázkodnod... Egyébként meg tudom érteni, én is épp hogy be tudtam fejezni az ajándékom, de még nincs fenn :D Nekem sincs sok időm írni, és járatlan vagyok ebben a párosításban, inkább csak olvasom, de szeretem a kihívásokat. Úgyhogy, majd valahogy összehozzuk, és köszönöm, szívesen leszek a társíród. Nekem többnyire ötletem nincs, de mint említetted, neked sok van, és ha valami megragad, akkor már könnyebben megy a munka, úgyhogy szívesen dolgoznék veled a befejezésen. De mint mondtam, így is tökéletes a sztori, és nagyon tetszett! Míg az Üstnek nincs vége, úgysem tudunk kapcsolatba lépni, de utána majd megbeszéljük! Mindenesetre így is szuper a történet, eredeti az ötlet (főleg úgy, hogy én semmi konkrétumot nem adtam meg a kívánságomban), és nagyon szépen köszönöm, hogy írtál nekem! A társíróságról meg majd beszélünk, ha gondolod.
Micike
süti beállítások módosítása